2012. augusztus 13., hétfő

Outsourcing

Mivel egyik ajtó felett sem volt teherviselő és mivel ez durván sok bontással jár úgy döntöttem hogy berakatom minnél hamarabb. A dolog árnyoldala hogy ezt nem tudom én csinálni ezért mesterembert fogadtam Kun Csabi személyében aki jobban ért nálam hozzá. Elég profin tolja.
Az áthidalók anyag nem vészes egyékbént árban. 2-3 ezer / darab de nekem lövésem sincs milyen kell hogy kell berakni és gondoltam nem kéne mókolni ha ettől összedőlhet a ház. Utólagus bevarázsolásuk egyébként nem egy űrtechnika de kell vele melózni.
Több utólagos ajtó is van a házban ahol nemes egyszerűséggel kifelejtették az áthidalót vagy a boltívet. Na ott reped a vakolat hajlik az ajtó, ablak kerete.
Utolsó áthidalós képen a legrosszabb ilyen van. Két palló tartotta a teljes felette lévő falat. Legalább 300 de inkább 400 kiló. Áthidalóval, magasabb ajtóval faszább lesz.
Az utolsó előtti képen az én munkám nem látható az ellenfénytől. A kis épület legtetején meglazult egy tégla. (mint később kiderült 6) Ezeket cementeztem vissza. Eszméletlen gyorsan kötött az anyag ilyen melegben. kb 3 perc múlva már odakötött.
Ez a kis épületnek a kéménye. Hát ez valóban ratyi állapottban van. Minden habarcs szétmorzsolódott már. Hétvégén lehet ezt is megcsinálom. A rossz az hogy a tetejét le kell szedni az viszont bitang nehéz. Ha csinálom akkor beülő és kikötöm magam az fix. Azért jó ez a melléképület mert nagyon rossz állapotban van és el is akarom idővel bontani de majd csak 2 év múlva. Addig azért megcsinálom a kéményt, meglazult téglákat. Lehet rajta kísérletezni, tanulni. Ha nagyon elszúrok valamit úgyis megy a levesbe 2 év múlva. Persze megpróbálok mindent jól csinálni de hát az ámátőr nem olyan mint egy profi...

2012. augusztus 12., vasárnap

Kábelbarát

Habár nem láttam eme nagy sikerű Jim Carry filmet mégis kicsit így éreztem magamat. A nap végére áhitattal néztem a kis helyes 1,5 réz kábelvégeket amik a plafonból néztek ki. Jó kis meló volt.
Egyrészt meg kellett találni a dobozokat a kohósalak alatt ami már amúgy sem kis mutatvány (vezetékkereső nem játszik mert a salak bezavarja, ezért nem lehet a Csepel szigeten sem fémkeresővel keresni a bombákat). Majd ha megvan kihúzni a lefele menő vezetéket. Ez után jön a rock and roll mert be kell tenni gégecsövet. Jön a 80 cm hosszú furó és végigtolni úgy a födémet hogy a túloldalt ne egy méretes vakolat hiány köszöntsön. Majd végül behúzóval bevinni a 3-4 szálat. Mivel nagy a belmagasság ezért a szobából csak nagylétráról érhető el a dolog és persze vigyázva nehogy eldőljek.
Fenn a padláson elég sötét van ezért felcigöltem az elektromos rollert hogy aszisztáljon a melóhoz. Elég faszán lehet irányítani a fényét de tény hogy az már nem jutott eszembe hogy felhúzzak néhány cserepet...
Véséssel egyébként majdnem kész is vagyok
A régi kebelek fent egyékbént nem rosszak. Szövet szigetelésű ónozott rézkábelek. A baj az átmérővel van. Iszonyat vékonyak. Kissebb fűnyírónál már megfekszenek. Bele sem merek gondolni mit csinálhatnak egy villanytűzhelynél..
Kicsit kertészkedtem is csak úgy kikapcsolódás képpen. Lenyírtam a füvet, levágtam a kert közepén álló mamutfenyő 5 ágát (1,5 óráig csak azt daraboltam ágvágóval és láncfűrésszel) végül kivágtam egy öreg almafát ami már nagyon a végét járta
Végül kitakarítottam a spájzot. Elbontottam a beépített szekrényt kiöntögettem a lekvárokat (valahogy nem volt hozzájuk bizodalmam) de a rekordert megtartottam
Itt kereken két éves voltam :)
 
Végül felkerült az egyik alternatív kapcsoló is. Mögötte már újrahúztam a kábeleket úgyhogy betehettem de persze még nem kapcsol semmit mert a teljes elektromos rendszer még nincs kész. Szépen szaporodnak a behúzott drótok de még messze nem teljes. Legalább van már valami új is a házon amit én vettem /tettem be és látható...